Nagyút község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Füzesabonyi kistérség
Lakosság: 765 fő
Terület: 18.94 km²
Népsűrűség: 40,39 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Nagyút község Heves megyében a Mátra lábainál, az Alföld északi peremén fekszik. A település északi részén található a Budapest-Miskolc közötti vasúti fővonal, a déli területén az M3-as autópálya, a nyugati vidéken pedig vadregényes Tarnóca patak kanyarog ősi bozótos, bokros szigetek kíséretében.

Története

Kedvező földrajzi adottságai, a közeli patakok, vizek, legelők, jó termőtalaj lehet magyarázata annak, hogy a szarmaták is lakóhelyüknek választották. Egyik águk a lótenyésztő jazigok éltek itt a II-IV. században Krisztus után. Ezt az M3-as nyomvonalán feltárt gazdag régészeti leletek bizonyítják. Később avar kori népek is éltek itt, melyet temetőmaradványok igazolnak. Az Árpádok idején az Aba nemzetség birtokát képezte a település.

Első okleveles említés 1301-ből való Noguth névalakban (előforduló egyéb nevek: Nogwoth, Neguch, Negut). 1322-ben Széchenyi Tamás erdélyi vajdáé lesz a birtok(1334-ben már pápai tizedet fizet a falu). A törökuralomnak, mint sok más település, Nagyút is áldozatul esik. A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major. Az 1930-as évek második felében az állam Nagyút mintafaluvá építését rendeli el. Az építkezés 1939-ben, Deáky Zsigmond és Csonka János tervei alapján veszi kezdetét. A kivitelezés 1941-ben ér véget, mely ez után 195 házból és 12 egyenes utcából állt. Az ötvenes évek elején(1953) készül el a község temploma, melyenek védőszentje Szent Vendel.

Nevezetességei

Következő községek

További községek